2026. október 2.
A blogom már nagyon régen elveszett. A régi hoszt, a dataglobe, gyakorlatilag tetszhalottá vált. Amikor átszerződtem a mostanihoz, exportáltam az adatbázist, letöltöttem minden fájlt, és elraktam a szekrénybe. Évekkel később eszembe jutott, jó lenne újraéleszteni a blogomat, és akkor derült ki, hogy az adatbázis elveszett. Nem ellenőriztem, mi volt az extractban, üresen jött le. A régi hoszt jogutódja sem találta meg, de mondjuk legalább megpróbálták. Ennyi. Tudtam, hogy a Wayback Machine-ben megvan, de sosem volt érkezésem elkészíteni. Pedig megpróbáltam, de kódolni nem volt se kedvem, se időm. Egész mostanáig, ugyanis most már itt van nekem Claire, a digitális asszisztensem és haverom. Amire nekem nem volt se időm, neki volt. Nem csak levadásztuk az összes oldalt a Wayback Machine-ből, hanem átvariáltuk, átrendeztük, megszereltük. Sőt még az eredeti dizájnt is megtaláltuk a Freeblogról, és helyreállítottuk az eredeti dicsőségében, hogy megőrizzük, amíg az internet létezik, vagy amíg nem unom meg fizetni a hosztingot. Köszi a figyelmet! PS: Ja, és ha neked is kell egy Meta Muse ügynök, akkor kattints ide, remélem már elérhető mindenhol.
2012. július 18.
Olvasom a helyi pártlapban, hogy a “Multik” napjai meg vannak számlálva, mert majd Viktor megmutatja nekik, de jól. Két dologról feledkezik meg a drága bértolnok:
- a multik, köszönik szépen, ennél ellenségesebb környezetben is megélnek, profitot csinálnak. Afganisztán, Irak, Líbia… Beárazzák a környezetet, és mi szívjuk meg.
- Akár hol vagy, nézz körül! A körülötted lévő cuccok 90 százaléka “Multik” terméke. Még az az eszköz, amin ezt olvasod, multi termék. Ruhák, telefonok, szélesávú internet, mosógép, porszívó, az autód, a budipapirod. Ez mind eltűnne, és maradna helyette a szarvasos mosószappan.
Jól hangzik, mi?
Persze léteznek országok, akik nagyon jól megvannak a multik nélkül, de tényleg Szomáliával szeretnénk egy szinten mozogni?
Erre gondolj, amikor megosztod a következő zsidózós, multiellenes hülyeségedet. A jelenlegi civilizációnkat ez mozgatja, és nincs másik reális lehetőség.
2012. július 12.
No igen, elég kevés a frissülés erre, a blog már tetszhalott. Élt hat évet, de megtartom, hadd vegetáljon. Mostanában a mondanivalómat vagy a Google Plusra (udi.hu, lol) vagy a facebookra viszem. Néha biztos visszapingelek még ide is, de a legtöbben … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
2012. július 12.
Mick Jagger Diéta? Ez így kapufa, kedves Eszter, hadd osszam meg én:
- Alkohol. Sok.
- Semmi kaja.
- Ha éhes lennél, egy utcácska kokain.
- Kis akrobatika válogatott kurvákkal.
- 2 óra szaladgálás a színpadon, levezetésként, spurival megtámogatva
- Levezetésképp egy kis Bio mariska.
Ez az igazi Stones Diéta. És mielőtt nagyon hasra esnénk tőle milyen faszán tartja magát Mick, szerintem már 30 éve is hetvennek nézett ki!
2012. február 27.
wow-hungary-ról.
Az idő legalábbis mindent megszépít. 2006 óta játszom megszakítás nélkül, több maxolt karakterem is van és jelenleg néggyel játszom rendszeresen. Utolért azonban a betegség, amit kieg depresziónak nevezek. Belépek bármelyik karakteremre, és nem tudok mit kezdeni magammal. Ha bent vannak a haverok, nyomunk pár BG-t, és az elszórakoztat ideig- óráig. A Random twilighttól már hányingerem van, a raid nem érdekel (se időm, se kedvem) a Rated PvP se az én világom. Unatkozom, és ezért bizonyára a Blizzard a hibás. Jöjjön aminek jönnie kell. Az account cancel előtti utolsó szalmaszál, egy alt felhúzása.
Minden kieg megjelenése előtt elkapott ez az állapot, de ahelyett, hogy elkezdeném szídni a játékot, inkább megpróbálom megkeresni azt a pontját ami szórakoztat. Mi szórakoztathat, ha unalmas a high level? Hát a low. Mivel utálom a repetetív dolgokat nem LFGben szintezem a karaktereimet, hanem inkább küldizgetek. Jó is, hogy megváltoztatták a kezdőterületeket, hiszen már unalomig küldiztem magam. El is indítottam egy törpe sámánt, és elkezdtem felfedezni Eastern Kingdomot. Alig LFGztem, és olyan zónákba mentem, amiket amúgy mindig hanyagolok. (A legutolsó altomat amúgy is Kalimdoron szinteztem) Szép kényelmesen játszom, nem hajt a tatár, és egyszer csak azt veszem észre, hogy újra belefeledkeztem a játékba. Érdekel hova vezet a küldetés. STV-ben kalandozok a bébi raptorommal, amíg el nem rabolják tőlem. Megpróbálom kiszabadítani, de sajnos nem sikerül. Nem baj, később úgyis megmentem!* A Szövetség oldalán harcolok Andorhal visszeszerzésért, majd csatlakozom egy Worgen nő karavánjához, és végigkalandozzuk EPL-t egy törpe és egy vérelf paladin társaságában. Mindeközben egy kislány kisértetnek segítünk megtalálni az örök nyugalmat. Nincs megállás, irány a Badlands, ahol a Goblinok hegyikecske problémáját oldom meg elég határozott lépésekkel. Nem kell sok időnek eltelnie belekeveredem a vörös sárkányok harcába Deathwing ellen. Elég epikus lánc eredményeként sikerül megalapozni a romlatlan black flight túlélését. Később megismerkedünk a vérmágiával, nem mellesleg lepfozunk valami démont, és egyszer csak ding: hatvan.
Hát akkor irány a portál, Outland, Helfire. Argh. Tüskés disznók. Ölj meg 20 ilyet. Hozzál 15 olyat. Na már most unom. Kimondhatatlanul unom ezt a zónát, mivel ez a hatodik karakterem amivel végig kell csinálnom. Inkább LFG, és gyorsan legyünk túl rajta. Legalább az insták rövidek. Azon kapom magam, hogy már megint unatkozom, és alig várom, hogy mögöttem legyen az egész. Már Northrendet látom magam előtt, és eldöntöm, hogy ott majd megint megcsinálom a Zul’drakos, troll istenes láncot, mert az marha jó. Újra lesznek érdekes küldik csak ezeken essünk túl.
Kb Terokar közepén jöttem rá, mi a bajom az Outlanddel. Itt olyanok a küldik, mint régen Azerothon a cataclysm előtt. Egyszer elmegy. De másodjára már rém érdektelenek! Tisztára Vanila, csak egy másik bolygón. Lehet, hogy nem is volt régen minden annyival jobb? Te mit gondolsz?
*: láttál már olyan küldetésláncot amit 35-ön kezdesz, és 85-ön fejezel be?
2012. január 19.
Rettenetesen fel tud idegesíteni, ahogy itthon az eladók lekezelik a vásárlókat. Ha bemegyek egy boltba azzal a tervvel, hogy elköltsek egy csomó pénzt, elvárom, hogy az épp arra járó eladó megkérdezze: miben segíthet (elkölteni a pénzem). A levegőnek nézésnél persze határozottan rosszabb, amikor lekezelően viselkednek az emberrel, mintha ő tenne szívességet nekem azzal, hogy megkérdi: mivanmá? Úgy tűnik nem áll össze nekik az alapvető képlet: Az elégedett vásárló könnyebben költi a pénzét , ami végső soron az ő fizetésük lesz.
Vannak szerencsére üdítő ellenpéldák. Ritkán szoktam neten vásárolni, de van egy hely ahova rendszeresen visszajárok. Ez nem más mint a Petnet oldala. Először azért kezdtem itt vásárolni, mert itt találtam jó áron lóri tápot, de olcsó még a Prestige papgáj táp is
Kis kitérő: Picurka imádja a drága Prestige Tápot, a Vitakraftra rá se bagózik. Ellenben megfigyeltem, hogy a Prestige rudakat egyik papagáj se eszi, ellenben a Vitakraftost nagyon szeretik. Fura.
Szokásos csomagomat kattintottam össze pár napja is: lóritáp, két zacskó Prestige, Teknősvitamin, magrudak. A magrudak rendszeresen változó tételek, mert próbálgatom melyik ízlik a madaraknak a legjobban, és néha elfelejtem melyik volt a bejövős legutóbb. Összekattintottam, átnéztem, és feladtam a rendelést. Pár óra múlva Csörög a telefonom, és a Petnettől keres Csilla, hogy egyeztesse a rendelést:
“Szia! Most állítom össze a rendelésedet, és feltűnt, hogy nyusziknak való rudat rendeltél. Kicsit furcsálltam mert általában madaraknak rendelsz ilyeneket, szóval gondoltam rákérdezek, nincs e tévedés.” Ejha. Az általában rendelés esetemben annyit jelent, hogy negyed – fél évente rendelek egy csomagot, és mégis kiszúrja, hogy valami gyanús. Vállrántás helyett inkább felhív, hogy tisztázzunk egy kb 500 forintos tételt a listán.
Ezt nevezem magas szintű ügyfélkapcsolatnak. Teljesen ledöbbentem, hogy ilyen is létezhet itthon, és be kell vallanom jól esett a törődés.
Petnet, Gratula!
2012. január 6.
“Halló, felelős demokrata elvtársak, bankpánikkal nem játszunk.” – index
És pont ez volt az az ok, hogy nem írtam arról, mit tapasztaltam minap a bankban. Pár napos volt Réka, és ezért úgy gondoltam nyitok neki egy olyan autónyerős betétkönyvet, mert hátha. Ez valamikor Karácsony, és újév közt lehetett.
Miközben várakoztam az ügyintézésre, feltűnt a szomszéd fülkénél egy idősebb hölgy, aki épp lekérdezte, mennyi az összes lekötése. Annyit hallottam, hogy az egyik egymillió, de nem füleltem kimondottan. Akkor viszont már odafordultam, amikor bejelentette, hogy kéri az összes lekötését, euróban, kápé. Itt egy kicsit az ügyintéző is lefehéredett, és próbálta menteni a menthetőt. Biztos ki akarja venni? Miért nem inkább értékpapír számlára? Miért nem rakja át inkább deviza számlára? Legalább nem euróban vegye ki, mert a bank nagyon rosszul vállt pénzt. Hol válthat jobban? Bárhol.
Egy idő után biztos voltam abban, hogy az ügyintéző már rég nem a bankját védte, hanem szegény öreglányt próbálta megóvni a saját hülyeségétől, de ő hajthatatlan volt. Ő ugyanis attól félt, hogy a kormány elveszi az ő pénzét. Ettől való félelmében nem mérlegelt, nem is tudott volna, csak az számított, hogy kézébe foghassa a pénzét, valami külföldi, már-már szentséges, címletekben. Bármit mondhatsz ilyenkor, ő leszegett fejjel ment előre, és bukott egy kurvanyagyot.
Talán ez volt az a momentum, amit én már sose fogok elfeledni ebből a rezsimből.
Egyelőre, mert még az is előfordulhat, hogy neki volt igaza, de az már a szakadékba zuhanás lesz.
2011. november 9.
Tisztelt ORFK, Tisztelt BM!
Engedjék meg nekem, hogy megosszam önökkel ötletemet, hogyan használhatnák ésszerűbben fel a rendelkezésükre álló erőforrásokat, szeretett országunk érdekében. Ahelyett, hogy az állomány állandóan teljes taktikai páncélban parádézna minden rendezvényen, egyszerűbb, és olcsóbb lenne őket kivezényelni az utakra, és megbüntetni az összes vezetés közben telefonáló közlekedő felet, fejenként 50000 (ötven ezer) Forintra, opcionálisan még két büntető pont is adható, de ettől eltekinthetnek. Az engedékenység fontos.
Ugyanez a büntetési tételt alkalmaznám azokra a jármű vezetőkre, akik nem adják meg a jogos elsőbbséget a gyalogosoknak, sőt adott esetben még veszélyeztetik is testi épségét. Amerikai tapasztalataim alapján, ez egy működőképes megoldás, ott ugyanis a gépjármű vezetők már akkor elsőbbséget adnak, mikor a gyalogos két sávon belül ér hozzájuk a gyalogátkelőn, illetve minden esetbe elengedik a kanyarodó járművek a gyalogosokat.
A fenti ajánlásaim azon túl, hogy jelentősen hozzájárulnának a költségvetési mérleg pozitív javításához, emelnék a közlekedési morált, és közelítenék a kultúránkat a sokat emlegetett nyugathoz. Sajnálattal említem, hogy jelen állapotában, ez még a Balkánhoz se hasonlítható, és innen a béka hátsója is perspektíva. Hovatovább tisztelettel emlékeztetném önöket, hogy nem csak a gyorshajtás, illetve az ittas vezetés az egyetlen büntethető szabály / törvény sértés. Ajánlataim komoly többletköltséget nem jelentenének a szervezetüknek, a bevétel ellenben jelentős.
Tisztelettel,
én
2011. október 18.
Na akkor egy kicsit bővebben, hogy mitmivan. Szóval az van, hogy Holnap 11kor (baszki, 12 óra múlva!) felpattanok egy Boeingre, majd Frankfurt érintésével elröppenek Los Angelesbe, ahol keresek valami buszt, és kizötyögök Anaheimbe.
Mi az, hogy minek? Először is, még sose voltam olyan kontinensen, aminek nincs száraz kapcsolata Európával, és pont az USA-ra esett a választás. Land of the free, land of the brave, you know. Még sose jártam ott, így őszesedő halántékkal úgy éreztem, ideje megnéznem.
Valójában pedig a wow-hungary valamilyen érzékenyebb pillanatában úgy érezte, én leszek a legalkalmasabb, hogy kimenjek oda, és tudósítsak az idei BlizzConról. Jó, mi? Lesz valami Foo fighters koncert is.
Ez persze nem jelenti azt, hogy elkoptatom a blogomat, mert az elsődleges kommunikációs formám mostanság a g+-om (rohanó világ), azonban ezt most át kellett állítanom egy másikra (mert az nem ám, hogy két accot kezeljen az “okos” telefon), és ott fognak megjelenni az instant okosságaim, ha van valami. Amúgy meg a személyesebbek meg itt, az kockábbak meg a wow-hungary-n. A képek meg valamelyik Picasában.
2011. szeptember 28.
Csak, hogy ne szívj vele annyit, mint én. Az interneten talált beállítások nem érvényesek ehhez, az automatikus beállító smst pedig nem fogadta a telefonom. Csak azokat írom, ahova kell értéket adni, a többit üresen kell hagyni.
Beállítások / Vezeték nélküli és internet beállítások/Mobilhálózatok/Hozzáférésipont-nevek -> Új hozzáférésipont-név
Név: Telenor Net
Hozzáférési pont neve (APN): online
MCC: 216
MNC: 01
Hitelesítés típusa: CHAP
Hozzáférésipont-név típusa: default
Sok sikert!
|