Akármennyi rutinnal rendelkezem, továbbra is képes vagyok megdöbbeni, mennyi szuicid idióta vesz részt a közlekedésben. Ismerek tipikus halálkanyarokat, beláthatatlan kereszteződéseket, és – akármennyire eszement sebességgel közlekedem,- ezeket mindig fokozott figyelemmel közelítem meg. Még így is majdnem elbasztak egyszer. Nem az autóson múlott, hogy nem lett baleset. Én az életemre vigyázok, és nem a korboncnoknak akarom bizonygatni, hogy márpedig nekem volt igazam.

Ugyanebben a kereszteződésben látom a bicajosokat, ahogy körülnézés, fékezés nélkül bezuhannak. Az autósok padlóig nyomják, hiszen el kell érni a dugót. A villanydróton, pedig megőszült őrangyalok remegnek. Hasonló helyzet volt a múltkori. Hungárián nem működik a lámpa. Hárman gyűltünk össze, elkezdünk átcsorogni a járdaszigetig, és ott várakozunk. Egyszer csak a belsőben megáll egy autó, és int: menjünk. Megáll a középső is, hiszen a belsőben áll egy autó a zebránál. Több se kellett a másik két bicajosnak, kiáll, megteker, én meg döbbenten nézek.

Mert ismerem ezeket a pléhdobozos fasszopókat. Többsávoson hiába áll meg egy autó a zebránál, tuti, hogy egy idióta megpróbálja megelőzni, mert ő siet. Épp ezért én csak átcsurogni kezdtem és, – suprise, suprise-, be is jött a számításom. A két vakegér bicajos pánikban rántja félre a kormányt miközben egy autó meg csikorgó fékekkel csúszik rá a zebrára.  Az agyam ott borult el, hogy miután a csávó jó eséllyel majdnem kinyírt két másik embert, csak unott pofával int: bocs, menjetek!

Hát a jó büdös kurva anyját az ilyennek (ilyesmit közöltem vele üvöltve, kicsit jobban kifejtve)! Elkövette a legalapabb, és az egyik legveszélyesebb közlekedési hibát. Nem adott kötelező elsőbbséget, gyalogátkelőnél, amikor egy másik már megadta. Az ilyen öntelt, másokat veszélyeztető barom állatok tudják kibaszottul felcseszni az agyam.  Meg azok, aki a gyalogos zöldre, csikorgó kerékkel rákanyarodnak, átkelőket majdnem félrelökve.

A megoldás a folytatásban…

Megmondom azonban, mit csinálnék az ilyen baromállatokkal. Mivel egyre több talpas rendőrünk lesz, az újoncokat kizavarnám random kereszteződésekbe, és az összes ilyen kirívóan veszélyeztető barmot, azonnal kiintetném a forgalomból. Kitöltetném a százezres csekket, és bonuszként helyszínen bevonatnám a jogosítványt, apró darabokra tépés által (csak, hogy látványos legyen a bünti).

Lehet hisztizni, de én keresztbe leszarom, hogy bivajbasznádról hordod be a gyereket a bölcsibe. Közlekedsz, vedd észre,  hogy mások életét veszélyezteted, ha idióta vagy!  Vegyük az én példámat: Városban gyalogolok, bicajozok, és autózom. Gyalogosan figyelek az idióta bicajosokra (80%-uk, nem reprezentatív felmérésem alapján) és az autósokra a kereszteződésben. Bicajosként a többi gyalogos baromra, és a saját életemre (ergo mindenkire, aki nagyobb nálam).  Autósként, pedig fokozottan, mindenkire.  Én rendszeresen vagyok a fasz mindkét oldalán. Tisztában vagyok azzal, hogy az általam terelgetett egy tonnás monstrum bárkit megölhet, aki nem ilyenben ül.  Tudom, hogy nem feltétlenül várhatom el a puhabőrüektől, hogy felelősségteljesen közlekedjenek.  Vigyázom az életüket.

Persze aki csak a hitelből vett csotrogányban terpeszti a hájas seggét, az sose fogja elsajátítani ezt a nézőpontot. Nem tudja beleélni magát a másik helyzetébe, sőt ahogy néhány fórum kommentjeit olvasom, nem is akarja. Én vagyok az erősebb, takarodj előlem, vagy kinyírlak. Ezt az álláspontot, persze csak addig tudja képviselni, amíg tényleg ki nem nyír valakit. Ő lesz a legjobban megsértődve, amikor kisorsolják neki a ~két év letöltendőt gondatlanságból elkövetett emberölésért. Sitten is akkora lesz a pofád, te potenciális gyilkos?

Ezt persze elkerülhetjük, úgy, hogy az ilyet bekényszerítjük a broki másik oldalára, szopóálarcban. Nevezzük megelőzésnek: Miután apró cafatokra tépték a jogsiját (plusz százezer), rákényszeríteném, hogy biciklizzen a büdös pösti forgalomban. Ez vagy átformálja a hozzáállását, vagy beledöglik. Win – win.